Beszámoló, Partner

Élménybeszámoló első kézből az ópusztaszeri marhaterelésről

Minden lovas, sőt, talán minden ember álmodozott már róla, hogy milyen lehet az igazi cowboy életérzés. A világ bizonyos részein, ahol a “lábasjószágot” még a klasszikus módon legeltetik, használják még ilyen munkára a lovakat. Európában már nem igazán, de mi olyan szerencsések vagyunk, hogy az Ópusztaszeri Akhal Teke Ménes szervezésében belecsöppenhetünk egy napra ebbe az ősi foglalkozásba! A Lovasok.hu Csapat egyik tagja is kíváncsi volt rá, fogadjátok első kézből az élménybeszámolóját!

Péntek reggel korán indultunk Pestről, alig vártuk, hogy részt vehessünk a marhaterelésen. Az igazat megvallva már nagyon be voltam zsongva, mint aki az első lóra ülésére készül. Néztem az időjárást, reméltem, hogy kegyes lesz hozzánk az ég. Ópusztaszertől 30 km-re hatalmas eső kapott el minket. Nem baj, van vízálló kabát, nadrág, akkor is lovon leszünk, és akkor is szuper lesz.

Végre begurultunk a lovardába. Útitársam korábban járt már itt, én még sosem. A lovak már ki voltak kötve a nyergeléshez, ott álltak szépen sorban. Bemutatkozás, eligazítás, lóosztás, ismerkedés. Mindenki kicsit izgatott. Nézem a nyerget, még sosem láttam ezelőtt Cseppentő nyerget. Izgatottan vártam, hogy milyen lesz benne lovagolni.

Mielőtt elindultunk volna a marhák téli legelőjére, volt egy bemelegítő edzés. Itt felmérték a lovasok tudását, a ló-lovas páros sikerességét. Össze lehetett szokni a lóval, megszokni a mozgását, a nyerget. Fontos volt, hogy könnyített jármódokban mindenki stabilan tudja tartani magát és irányítani a lovát. Néhány lovardai alakzatot lovagoltunk, mindhárom jármódban kipróbáltuk a lovakat, aztán párba álltunk, és indulhattunk is kifelé.

Két órás lovaglás volt, míg átértünk a szarvasmarhák téli legelőjére. Lovagoltunk erdőn-mezőn át, nádasok mellett. A lovak szuperek voltak. Kellemes, nyugodt vágták, jó ügetős szakaszok, lépésben beszélgetés, minden lovas álma.

Amikor az erdőből kijövet megláttam a pusztát, ugyanúgy hívott engem is, mint a lovamat, Aralt, egy kellemes vágtára. Aztán elhangzott a vezényszó, és megindultunk. Kellemes tempóban volt lehetőség a tájat nézni. Rutinos lovak voltak, ami nekem nagyon tetszett. Láttunk sok őzet, vadnyulat, de a lovakat semmi sem zavarta meg. Az időjárás is kegyes volt, hisz egy kis szitáláson kívül nem volt nagyobb eső.

A csapat jó hangulatban lovagolt. Végre megpillantottunk pár marhát a távolban, egy charolais és egy limuzin típusú húsmarhát. Megérkeztünk.

Miután kikötöttük a lovakat, mentünk ebédelni. Nagyon finom marhapörkölt várt minket tarhonyával, csalamádéval. Érdekes volt, hogy a pörkölt magyar szürke és blonde d’aquitaine keresztezéséből származott. Ebéd után Regő mesélt a tenyésztési célokról, a várható marhaterelésről, sok mindenről. Mi is beszélgettünk, pihentünk. Közben a lovak rávilágítottak a kikötő gyenge pontjaira, így át lettek kötve máshova, mert rendeztek némi felfordulást, hogy véletlenül se unatkozzunk.

Ebéd után indultunk a várva-várt marhaterelésre. Regő tartott egy kis eligazítást, merről merre kell tereljük a marhákat, hogyan lehet őket egyben tartani, és a kisborjakat hol találjuk meg, nehogy lemaradjanak. Aztán elindultunk.

A terelés nagyon szuper élmény volt. Két csapatra osztódtunk, már amikor nem vonalban haladtunk. Átfésültük a bokros területeket, egyben tartottuk a gulyát, irányba állítva. Mindenki nagyon figyelt, és amikor kellett, önállóan dolgozott a lovával. Volt egy nagyon pici borjú is. Rá nagyon kellett vigyázni, hogy tudja tartani a lépést a többiekkel, hisz még csak egy napos volt.

Miután áttereltük a jószágokat, elindultunk visszafelé. Szintén egy kellemes hazalovaglás volt ez, pár vágtaszakasszal.

A lovardában leszerszámozás, elpakolás következett. A lovak kaptak némi abrakot, azután visszavezettük őket a legelőre, ahol azonnal inni mentek a tóból. Nagyon szép helyen lakhatnak ezek a csodálatos lovak.

Nagyon szuper lovaglás és élmény volt. Szép tájak, jó lovak, kényelmes nyereg és a marhaterelés egy teljesen új élmény volt a számomra. Jól szervezett program volt. Aki szokott terepen lovagolni, és mindhárom jármódban biztosan ül, annak mindenképp ki kell próbálnia ezt az életérzést.

2019.05.02., Puskás Szilvia, Lovasok.hu

A szerzőről

Kapcsolódó tartalmak

Szólj hozzá

Szólj hozzá

Az email címed nem lesz közzétéve.